|
|
|
2008-04-23 19:56:11, szerda
|
| |
| |
Slomo (Solomon) Morel, a lengyelországi születésű zsidó kommunista tömeggyilkos, a német polgári személyek számára Swietochlowice városban létesített koncentrációs tábor szadista hóhéra 2007. február 14-én ágyban, párnák és jó anyagi körülmények között hunyt el Tel-Avivban. A lengyel hatóságok korábban kétszer is kérték kiadatását Izraeltől emberiségellenes és népirtó bűncselekmények elkövetése miatt. De mindhiába. (Morelről írásunkban később majd részletesen értekezünk.)
Jichák Árád, a világhírű holokausztkutató izraeli történész kiadatását, pontosabban egy vizsgálóbizottság előtti meghallgatását alig néhány héttel ezelőtt, 2007 augusztusában a litván hatóságok kérték. Vilnius szerint ugyanis Árád, akárcsak a lengyelországi Morel, a II. világháború idején és után tevékenyen kivette részét ártatlan polgári személyek meggyilkolásából. Az izraeli hatóságok "természetesen" a legújabb kiadatási kérelemnek sem hajlandók eleget tenni. Pedig az Árádnak tulajdonított szörnyű bűncselekmények azért is elgondolkodtatóak, mert az izraeli történész nem csak neves holokausztkutató, hanem a téma egyetemi előadója és huszonegy esztendőn keresztül a jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeum igazgatótanácsának az elnöke is volt, s ezenkívül az izraeli hadsereg nyugalmazott vezérezredese.
Jichák Árád (eredeti nevén: Iszák Rudnickij) 1926. november 11-én született a litvániai Svencionys városban. Az általános iskolát a Tárbut (kultúra) nevű, az egész kelet-európai zsidó világra kiterjedő héber tannyelvű intézetben végezte, majd siheder korában belépett a Litvániában is tevékenykedő Hánoár Hácijoni (Cionista Ifjúság) elnevezésű mozgalomba. A II. világháború kitörése 1939-ben éppen Varsóban érte, de idejében visszament a szülővárosába, amely ekkor (már és még) éppen szovjet megszállás alatt volt. De mivel a különféle felszabadítók a történelem folyamán Litvániában is sűrűn váltogatták egymást, Jichák Árád, és vele együtt 200 ezer ottani zsidó, 1941 szeptemberétől a németektől volt kénytelen rettegni. A litván fővárosban és más településeken a háború előtt mintegy 200 ezer zsidó élt, s ezért a héberül jól tudó litván zsidók Vilniust csak Észak Jeruzsálemeként (Jerusálájim sel hácáfon) emlegették.
Jichák Árád visszaemlékezésében azt írja, hogy a németek gödrökbe lőtték szülővárosa zsidó lakosságának jó részét, de ő és vele együtt még néhány gyermek megszökött. A németek ezután egy kisebb gettót létesítettek a város mesteremberei számára. A gyerekeket kivitték a városon kívülre, ahol a raktárakban felgyülemlett zsákmányolt szovjet fegyvereket kellett nekik osztályozni és tisztítani. Mindjárt az első munkanapon elcsent egy rövid csövű, tehát könnyen ruha alá rejthető puskát. Egy hónap leforgása alatt a gyerekek két zsáknyi fegyvert loptak, majd elkezdték megszervezni a földalatti ellenállást. A gettót a németek őrizték, s így aztán komolyabb ellenállást nem tudtak kifejteni. 1943 márciusában a fiatalok kiszöktek a környező erdőkben tevékenykedő szovjet partizánokhoz. Árád a Markov Brigád Vilniusi Zászlóalj nevű szovjet partizánegységben Tolka mozgalmi néven a háború végéig elsősorban robbantásos terrorcselekményeket hajtott végre. 1943-ban beszivárgott a német hadsereg ellenőrizte vilniusi gettóba, ahol találkozott Ábbá Kovnerrel, az ottani ellenállási csoport parancsnokával, később Izrael koszorús költőjével. Árád az önéletrajzi visszaemlékezésében leírja, hogy a háború idején a szovjet partizánok soraiban miként harcolt a németekkel együttműködő litvánok, illetve jóval kisebb vehemenciával a német katonák ellen Litvániában és Fehéroroszországban.
A Vörös Hadsereg 1944 júliusában érkezett Litvániába. Tolka egészen 1945. május 8-ig, Németország kapitulációjáig folytatta a harcot, de ekkor már a szovjet NKDV titkosszolgálat munkatársaként. A háború után Lengyelországon keresztül Olaszországba érkezett, ahol fölvette a kapcsolatot a brit hadsereg keretében harcoló palesztinai Zsidó Brigáddal. A német hadsereg és a német polgári lakosság ellen is megtorló akciókat végrehajtó Zsidó Brigáddal való együttműködése azonban tiszavirág életű volt, mert Tolka, ki tudja, miért, 1945 decemberének végén fölszállt a Hanna Szenes nevű illegális bevándorlóhajóra és fedélzetén megérkezett Palesztinába.
De hogy milyen megbecsülésnek örvendenek Izraelben a más népek körében gyilkolászó zsidó judeonácik, annak érzékeltetésére először bemutatjuk Jichák Árád sorsának alakulását a Szentföldön.
Alig érkezik meg Palesztinába, mindössze két hónapot tölt Jágúr kibucban, s máris a britek és az arabok ellen harcoló Pálmáh nevű zsidó fegyveres alakulat soraiban találjuk. (A Pálmáh
a héber P'lugot Máhác, azaz a Lesújtás Századai kifejezés mozaikszava.) A Pálmáh elit alakulat (amely 1948-ban beolvadt az akkor megalakult izraeli hadseregbe) emlékét megörökítő héber nyelvű világhálós honlapon olvasható, hogy Árád 1946 elején Náán településen elvégzi a pilótatanfolyamot, brit bizonyítványt kap, s már szorgalmasan készíti a légi fölvételeket az arab célpontokról, amikor kiderül, hogy színtévesztő. Nagy tragédia persze nem történt, mert a partizán mindig gyorsan föltalálja magát: visszatér a korábbi, még a szovjet elvtársaktól tanult foglalatosságához, a robbantásos merényletekhez. Tolka tehát ott folytatja, ahol partizánként abbahagyta. Rövidesen a robbantásos szabotőr akciókat végrehajtó tisztek kiképzője lesz Ásdot Jáákov és Áfikím kibucban. S hogy tanítványainak a gyakorlatban is bemutassa a szaktudását, fölrobbantja egy arab falubíró (muhtár) lakóházát annak lakóival együtt. Később Kelet-Jeruzsálemben a palesztinok lakta Sejk Dzsarráh és Suáfát nevű negyedében már több tucat arab házat repít a levegőbe.
Árád az 1948-ban megalakult izraeli hadseregben az '50-es évek közepén a páncélos hadosztályok műveleti alosztályának tisztje, az 1956-os Szuezi háborúban pedig a 27. zászlóalj tankista ezredének parancsnoka. Az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban már vezérezredesi rendfokozattal a váll-lapján a hadsereg oktatási főtisztje. 1972-ben, aránylag fiatalon, 46 éves fejjel leszerel és ezzel elkezdődik a polgári karrierje.
Jichák Árád a tel-avivi egyetemen (hivatalos neve: Tel-Aviv Egyetem) a második világháború, s azon belül a zsidó holokauszt történetének sikeres előadója. Számos, ezzel a témával foglalkozó könyvet írt és adott ki különböző nyelveken. Az egyetemi katedra mellett 1972-ben a néhai Jigál Álon oktatásügyi és kulturális miniszter kinevezi a jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeum igazgatótanácsa elnökének, amely tisztséget egészen 1993-ig betölti. Árád a történelemtudományok doktora, disszertációját a vilniusi gettó történetéről írta. Később két kötetben megírta a Szovjetunió zsidóságának holokausztját.
A Háárec izraeli héber nyelvű napilap 2007. szeptember 7-én azt írja, hogy a litván hatóságok Jichák Árád emlékiratainak tüzetes tanulmányozása során jutottak arra a következtetésre, hogy az izraeli történész Litvánia német megszállása idején partizánként, illetve a világháború alatt és után az NKVD nevű szovjet titkosszolgálat munkatársaként tevékenyen részt vett litván polgári személyek, elsősorban szovjetellenes hazafiak kivégzésében. Jichák Árád az önéletrajzi művének (A Partizán - A Siralom völgyéből a Sion hegyig) megírásakor még nyilván nem gondolt arra, hogy a Szovjetunió szétesése után függetlenné váló Litvánia esetleg elkezdi kutatni a litván hazafiak ellen elkövetett kommunista zsidó bűntetteket.
Rimvydas Valentukevicius litván államügyész az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy hivatala országok közti jogsegélynyújtásra vonatkozó iratot küldött az izraeli legfőbb ügyészségnek, amelyben kérte, hogy a zsidó állam tegye lehetővé Jichák Árád meghallgatását. Az izraeli történésznek küldött levélben a litván hatóság közli Áráddal, hogy emberiség ellen elkövetett bűnökkel gyanúsítják, s ezért szeretnék kihallgatni. Árád persze tagadja a vádat, s rögtön kijelentette, hogy a litván gyanúsítás részét képezi annak a bosszúhadjáratnak, amelyet azért indítottak ellene, mert történészként gondosan összeállította a németekkel együttműködő litvánok listáját. Valentukevicius ügyész szerint az Árádra vonatkozó terhelő bizonyítékokat a Litván Népirtás és Ellenállás Kutató Központ szerezte be. "Sok olyan dokumentum áll a rendelkezésünkre, amelyek arra engednek következtetni, hogy Jichák Árád igenis részt vett emberiségellenes bűncselekmények elkövetésében", jelentette ki az AFP-nek Rimvydas Valentukevicius litván államügyész.
Jichák Árád és az izraeli sajtó egy része természetesen antiszemitizmussal vádolta meg a történészt egyelőre csupán meghallgatni kívánó litván hatóságokat. Árád a Háárecnek a következőt nyilatkozta: "A litvánok ezzel a kéréssel tulajdonképpen azt szeretnék bebizonyítani, hogy a második világháború idején voltak ugyan zsidókat gyilkoló litvánok, de ugyanakkor zsidók is öltek ártatlan litvánokat." A litván Republika című újság nemrégiben szintén követelte Izraeltől, hogy tegye lehetővé Árád kihallgatását Vilniusban. A Háárec egyik cikkírója erre reagálva viszont ezt írta: "A Republika nem először fejt ki antiszemita és fasiszta nézeteket."
Efrájim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója is igen érdekes és elgondolkodtató nyilatkozatot adott a Háárec 2007. szeptember 9-ei számában az Árád meghallgatására vonatkozó litván kérésről: "Nem ez az első eset arra, hogy idegen országok megpróbálják elérni a nácikkal kollaborálók meggyilkolásával gyanúsított izraeli állampolgárok kiadatását. Korábban a lengyelek egy személy (a tömeggyilkos Slomo Morel - H. J. megj.), míg a litvánok Árádon kívül két izraeli állampolgár kihallgatásának lehetővé tételét kérték. Az izraeli igazságügyi minisztérium azonban nem hajlandó eleget tenni ezeknek a megkereséseknek, mert antiszemita kérésekről van szó. A litván vizsgálóbizottság is bűnben született, mert párhuzamosan kívánják vizsgálni a szovjetek és a nácik által elkövetett bűncselekményeket. Márpedig az elfogadhatatlan, hogy egyenlőségjelet tegyenek a két esemény közé", nyilatkozta Efrájim Zuroff. (Megjegyezzük, hogy a zsidó judeonácikat ilyen szépen védelmező Efrájim Zuroff szorgalmazza az Ausztráliában élő 86 éves Zentai Károly és a 95 esztendős budapesti Képíró Sándor magyar bíróság elé állítását a zsidók ellen elkövetett második világháborús állítólagos bűncselekményeik miatt.)
S hogy az olvasó jobban megértse az Izraelben és általában a zsidók bizonyos köreiben uralkodó fölfogást, a fentebb olvasható sajtónyilatkozatoknak az a lényege, hogy ha zsidó követ el emberiségellenes, népirtó bűncselekményeket, és ezért felelősségre kívánják vonni, vagy ha valaki csak rámutat bizonyos zsidók visszatetsző cselekedeteire, akkor azt az embert rögtön kikiáltják antiszemitának és fasisztának.
A most 81 esztendős Jichák Árád kiadatása ügyében az izraeli igazságügyi minisztérium e sorok írásakor még nem hozta meg a végső döntést, de túlzott illúzióik a litvánoknak sem lehetnek, amiképpen Jeruzsálem egészen pimasz jogi csűréssel csavarással korábban a lengyel hatóságok kérését is elutasította a másik zsidó tömeggyilkos, Slomo Morel esetében. Pedig Vilnius - amint az a litván megkeresésben olvasható - először csak meghallgatni szeretné a világhírű izraeli holokausztkutatót, megadva neki a nyilvános fórumot arra, hogy tisztázza magát. Jichák Árád nyilván jól tudja, hogy miért nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.
A következő számunkban megjelenő részben szólunk további zsidó tömeggyilkosokról, az általuk létrehozott megtorló alakulatok tevékenységéről, illetve arról, hogy az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények után Izraelben és másutt a hajuk szála sem görbül, sőt, ha valamelyik ország merészeli kérni a kiadatásukat, vagy követeli azt, hogy vonják őket felelősségre a jelenlegi tartózkodási helyükön, akkor a hivatalos izraeli válasz szinte mindig az, hogy a németek, a lengyelek, a litvánok, a horvátok és más népek ellen a bosszúálló zsidók által elkövetett népirtások nem számítanak olyan bűncselekménynek, mint amilyen rémtetteket elkövettek a német nácik és segítőik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: emberiségellenes, bűncselekménynek, bevándorlóhajóra, holokausztkutató, meggyilkolásával, meggyilkolásából, bűncselekményeik, rendelkezésünkre, kapitulációjáig, bűncselekmények, titkosszolgálat, igazgatótanácsa, kihallgatásának, disszertációját, meghallgatására, lengyelországon, érzékeltetésére, megkereséseknek, valentukevicius, jeruzsálemeként, tevékenységéről, hírügynökségnek, következtetésre, elgondolkodtató, elfogadhatatlan, egyenlőségjelet, emlékiratainak, tanulmányozása, parancsnokával, összeállította, lengyelországi, bizonyítékokat, munkatársaként, antiszemitának, rendfokozattal, tulajdonképpen, lengyelországi születésű, német polgári, lengyel hatóságok, világhírű holokausztkutató, vizsgálóbizottság előtti, litván hatóságok, lengyelországi Morel, izraeli hatóságok, legújabb kiadatási, izraeli történész, téma egyetemi, izraeli hadsereg, litvániai Svencionys, általános iskolát, egész kelet-európai, különféle felszabadítók, Jichák Árád, Vásém Holokauszt Emlékmúzeum, Iszák Rudnickij, Hánoár Hácijoni, Cionista Ifjúság, Észak Jeruzsálemeként, Markov Brigád Vilniusi Zászlóalj, Ábbá Kovnerrel, Vörös Hadsereg, Zsidó Brigáddal, Hanna Szenes, Lesújtás Századai, Ásdot Jáákov, Később Kelet-Jeruzsálemben, Sejk Dzsarráh, Tel-Aviv Egyetem, Jigál Álon, Rimvydas Valentukevicius, Litván Népirtás, Ellenállás Kutató Központ, AFP-nek Rimvydas Valentukevicius, Efrájim Zuroff, Simon Wiesenthal Központ, Slomo Morel, Zentai Károly, Képíró Sándor, Pedig Vilnius,
|
|
|
|
|
|
| lengyelországi születésű, német polgári, lengyel hatóságok, világhírű holokausztkutató, vizsgálóbizottság előtti, litván hatóságok, lengyelországi Morel, izraeli hatóságok, legújabb kiadatási, izraeli történész, téma egyetemi, izraeli hadsereg, litvániai Svencionys, általános iskolát, egész kelet-európai, különféle felszabadítók, történelem folyamán, németektől volt, litván fővárosban, háború előtt, németek gödrökbe, németek ezután, kisebb gettót, város mesteremberei, gyerekeket kivitték, városon kívülre, raktárakban felgyülemlett, első munkanapon, rövid csövű, hónap leforgása, földalatti ellenállást, németek őrizték, fiatalok kiszöktek, környező erdőkben, háború végéig, német hadsereg, ottani ellenállási, háború idején, szovjet partizánok, németekkel együttműködő, német katonák, szovjet NKDV, háború után, brit hadsereg, arabok ellen, akkor megalakult, légi fölvételeket, arab célpontokról, partizán mindig, szovjet elvtársaktól, robbantásos merényletekhez, robbantásos szabotőr, arab falubíró, palesztinok lakta, 1948-ban megalakult, páncélos hadosztályok, 1956-os Szuezi, hadsereg oktatási, polgári karrierje, tel-avivi egyetemen, második világháború, zsidó holokauszt, témával foglalkozó, egyetemi katedra, néhai Jigál, vilniusi gettó, világháború alatt, önéletrajzi művének, litván hazafiak, izraeli legfőbb, zsidó állam, izraeli történésznek, litván hatóság, litván gyanúsítás, izraeli sajtó, része természetesen, történészt egyelőre, következőt nyilatkozta, litvánok ezzel, kéréssel tulajdonképpen, litván Republika, jeruzsálemi Simon, első eset, nácikkal kollaborálók, tömeggyilkos Slomo, litvánok Árádon, izraeli igazságügyi, litván vizsgálóbizottság, nácik által, zsidó judeonácikat, zsidók ellen, olvasó jobban, zsidók bizonyos, fentebb olvasható, embert rögtön, végső döntést, másik zsidó, világhírű izraeli, nyilvános fórumot, következő számunkban, általuk létrehozott, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1821
- e Hét: 16051
- e Hónap: 27162
- e Év: 180658
|
|
|
Online
